2012. április 18-án a népszerű finn rockcsapat a The Rasmus új albummal jelentkezik. A kezdeti szárnypróbálgatások után 2001-re lettek igazán ismertek (ekkorra már 3 lemezt is kiadtak a kilencvenes évek második felében), a F-F-F-Falling című dallal, ami az Into nevű korongjuk húzószáma. A lemez Finnországban hónapokig állt a slágerlisták élén, és Európa szerte egyre nagyobb népszerűségnek örvendtek. Az igazi nagy áttörést mégis a két évvel később megjelenő Dead Letters című lemez hozta meg, és a rajta található In the Shadows, amit kis túlzással minden élő ember legalább egyszer hallott valahol. Az albumról kimásolt minden kislemez sikeres lett, és erre az időre igazi sztárokká váltak. A koncertsorozat után azon melegében nekiálltak új számokat írni, és 2005-ben jött a következő nagylemez, a Hide from the Sun. A csapat tagjai szerint ez a lemez túl korán érkezett, elnyűttek és kissé kiégettek voltak ebben az időben. Ez a hanganyagban úgy nyilvánul meg, hogy ez lett a legborongósabb, szomorkásabb lemezük. Ettől függetlenül, sőt, talán ezért is az egyik legjobb. Ez persze magánvélemény. Ezek után újabb turnék következtek, majd visszavonultak kissé. A következő album, a Black Roses 2008-ban a híres producer, Desmond Child közreműködésével készült, sokan túl 'amerikabarát' lemeznek tartották. A fiúk viszont láthatóan új erőre kaptak, az énekes, Lauri újra szőkére festette a haját, ez is jele volt a megújulásnak és a megfiatalodásnak. Ez a lemez mérsékeltebb sikereket hozott, mint az előző kettő, ettől függetlenül egy nagyon jól sikerült korong lett. A következő évben 2009-ben aztán készítettek egy összegzést az elmúlt csaknem egy évtizedről, ami meghozta számukra a sikert. A Best of 2001-2009-es kiadványuk minden nagyobb slágerüket tartalmazza, illetve kiegészült egy vadonatúj duettel. 2011-ben az énekes Lauri megjelentetett egy New World szólóalbumot is, amin az énekes kiélte az elektronikus zenéhez való vonzódását, így ezek a számok is napvilágot láthattak, és a Rasmus stílusát mégsem vitték el elektronikus irányba. Ezt követően álltak neki az új lemeznek, ami mostanra készült el. Az új hanganyag arra az időre mutat vissza, amikoris a banda megtalálta saját 'hangját' és stílusát, ami egészen pontosan a 2001-es Into. A címe talán ezért is roppant egyszerű: The Rasmus.

Az mindenképpen igaz, hogy hangulatban a lemez leginkább az Into-ra hajaz. A zenei alapok sokkal lazábbak, könnyedebbek, a gitárok halkabbak, lágyabbak, egy-két kivételtől eltekintve. A számok nagy része közelebb áll a pop, mintsem a rock műfajhoz. A nyitószám a Stranger. Egy megtört ember, aki egyedül maradt,  egy idegentől várja, hogy felkarolja és feledtesse vele a rossz dolgokat. Az első fele két lebegős verzét tartalmaz, majd nagyjából két perc után teljesedik ki egy viszonylag kemény refrénnel. Szerintem nyitószámnak egy kicsit langyos, egy First Day Of My Life-hoz, vagy Livin' in a World Without You-hoz mindenképpen. A második szám az I'm a Mess, amihez már klip is készült, és az album első számú kislemeze. Szép elgondolkodtató szöveg, -hatalmas szemét vagyok, de senki sem fog úgy szeretni, mint én -  kicsit elektronikus, kicsit rockos alap, és egy lendületes refrén. Abban nem vagyok biztos, hogy első kislemeznek a legjobb választás volt, vannak karakteresebb számok is a korongon. Itt van például mindjárt a következő, ami az It's Your Night címet viseli. Tettekre sarkall, nem szabad töprengeni a múlt gondjain, csak kezünkbe venni a sorsunk és menni előre. Jól sikerült verzék egy erős refrén, és végre előkerül némi gitár is. A négyes dal, a Save Me Once Again egy nagyon szép ballada. Sok elkövetett hiba után még egy utolsó esélyt szeretnénk kapni. A lassú számok közül az egyik legjobban sikerült. Azt ezt követő Someone's Gonna Light You Up egy sokkal derűsebb dal, ami már a címéből is látható. Lehet, hogy most nagyon rossz de, nem szabad feladni, eljön az idő, amikor jön valaki, aki jobbá tesz mindent. A zenében is megmutatkozik ez a biztató hangulat, az összes gitár előkerül, az egyik leglendületesebb és legkeményebb darab a lemezen. Az utolsó refrén elé egy igen jó gitárszóló is került, ami megkoronázza a dalt. A hatodik szám az End of the Story. Egy szerelmi történet végéhez értünk, amit valahogyan le kellene zárni. Valahol a pop és a rock vonal között helyezkedik el félúton, feszes verzékkel, lassabb átvezetésekkel, és egy még lassabb refrénnel. A következő You Don't See Me is a jobb dalok közé tartozik. Kellőképpen rockos alap, és itt a refrén sem fékez. Beleszerettünk valakibe, akibe nem biztos, hogy kellett volna, nem vesz észre minket, mi pedig nem tudjuk, hogy oldjuk meg a helyzetet. Az ezt követő szám ismét egy lassú, akusztikus darab, a Somewhere. Leginkább a Sail Away-re emlékeztet, témája, ha nem is teljesen, de hasonló. Belefásultunk valamibe, amin változtatni szeretnénk, hiszen amit eddig csináltunk, nem vezet sehová. Az utolsó előtti Friends Do Like That még ad egy utolsó lendületet a lemeznek. Ezt a számot is kiemelkedőnek tartom, az egyik legjobban sikerült refrén, és egy úgyszintén jó gitárszóló. Csalódtunk egy jó barátunkban, aki hátbaszúrt bennünket. Márpedig a barátok nem tesznek ilyet ... Zárásképp pedig a Sky című dal kapott helyet az albumon. Beismerjük, próbálunk magyarázatot adni az elkövetett hibákra és bűnökre, illetve lehetőséget kérünk azok jóvátételére, mielőtt meghalunk. Az idő pedig nagyon kevés, egészen szívszorító belegondolni, a szituációba, amikor tudjuk, hogy nagyin kevés időnk van, és rengeteg dolgunk lenne még. Szövegileg mindenidők egyik legmélyebb Rasmus dala véleményem szerint. "Now that I'm leaving, life has a meaning..." vagyis, most hogy elmegyek, van értelme az életnek. Ha a nyitódallal nem is voltam maximálisan elégetett, zárószámnak nagyon is megfelelő ez a dal, remek lebefejezés. A végére elhalnak a hangszerek, és végül már az énekhang is alig kivehető. 

Összességében Lauri Ylönen és csapat egy újabb jó lemezt hozott ki, nem volt hiába a várakozás. Akik a rock-vonalat kedvelték jobban, talán egy kicsit csalódottak lesznek, de ők is találhatnak kedvükre való egységeket az albumon mindenképpen. Egy picivel több keménykedést én is eltudtam volna viselni, de nem lehet panasz, mert a balladák nagyon szépre sikeredtek, és a szövegvilág is nagy hangsúlyt kapott. Érdemes tehát meghallgatni.

Számlista: 

1. Stranger
2. I'm a Mess
3. It's Your Night
4. Save Me Once Again
5. Someone's Gonna Light You Up
6. End Of The Story
7. You Don't See Me
8. Somewhere
9. Friends Don't Do Like That
10. Sky

Osztályzat: 
 

Highlights: It's Your Night, Someone's Gonna Light You Up, Friends Don't Do Like That, Sky