Az Amerikai Egyesült Államok fehér reppere új albummal érkezik. 1996-ban, amikor a debütáló Infinite lemez megjelent, még nem fog X-Factor, sem American Idol, sem hasonló tehetségkutató, hogy "felkutassák" az ifjú Marshall példátlan tehetségét. Persze nem ezért, de az első lemez nem hagyott sehol különösebb nyomot, az legnagyobb rajongók is valószínűleg utólag szerezték be, a három évre rá érkező The Slim Shady LP és vezető anyaga a "My Name Is" már annál inkább. Több, mint 10 millió eladást produkált, és Em' már nem csak azért volt különleges a repszakmában, mert fehér, hanem azért is, mert remek zenéi vannak. A sikeren felbuzdulva egy éven belül jött a harmadik nagylemez a The Marshall Mathers LP, ahol az énekes saját polgári nevét is kiemelve valódi önmagát mutatja be, némileg szakítva az őrült alteregójával Slim Shadyvel, aki az előző lemez főszereplője volt (ha bár a kettő egy azon személy, mégsem hasonlítanak egymásra...). Nem mellesleg 27 millió darab fogyott belőle, egyetlen Eminem album sincs ennyi polcon, mint ez. A következő album, a The Eminem Show készítője már nem Shady volt, nem is Marshall, hanem a csillagé, a világsztáré, a márkanévé: Eminemé. Tele olyan slágerekkel, amik a repvilág meghatározó darabjai lettek, mint például a Cleanin' Out My Closet, a Without Me, a Hailie's Song vagy a Sing For The Moment. Ha az eladásokban nem is sikerült megismételni, csak megközelíteni az előző album sikerét, szakmailag talán ekkora volt Eminem a pályája csúcsán. Ehhez a korszakhoz kapcsolódik a 8 mérföld című film egyik főszerepe is, ami kötelező azoknak, akik kicsit többet akarnak megtudni arról a világról, ahol Eminem és a hozzá hasonló emberek élnek. A 2004-es Encore (azaz ráadás), előre láthatóan az utolsó kiadvány lett volna. Remek lemez lett, a Mockingbird, vagy a Like a Toy Soldiers maradandó alkotások, ezekben az időkben mégis kicsit fásult volt már, magánéleti, kábítószer problémák hatalmasodtak el rajta, és nem volt sok esély a folytatásra.  Az album végén, miközben még további ráadást követel a közönség, az énekes mészárlásba kezd, majd magával is végez. 2006-ban a D12-es formációban társa, a civil életben jó barátja Proof halála végleg megpecsételni látszott Em' karrierjét. Szerencsére az orvosok, és az égiek vigyáztak rá, nem hagyták, hogy belehaljon az önpusztító életmódjába, így lehetőség nyílt a visszatérésre, miután összeszedte magát, és új irányt adott az életének. 2009-ben a visszatérő album a Relapse volt, ami ugyan visszaesést jelent (és a drogokra is utalhatna vele), ez esetben viszont a zene, a művészet a drog, ahová visszaesik a repper. Színvonalas, letisztult, felfrissült Eminem hallatszik a sávokon, a We Made You, a Crack a Bottle, vagy a Beautiful ismét visszahozta a rádiókba, tévékbe és összességében egy nagyon kiegyensúlyozott, túl kiugró, és túl gyenge pontot sem tartalmazó lemezt hozott össze. Az 5 millió eladott példány nem az album gyengeségét jellemzi, hanem a megváltozó piacot, azt azalatt az 5 év alatt, amióta Eminem nem adott ki lemezt, hatalmas méreteket öltöttek a letöltések, torrentezés és hasonlók, így sokkal kevesebben vásárolnak már. Az egy évre rá érkező Recovery mégis megduplázta az 5 milliót, ami nagyban köszönhető annak, hogy ennek a lemeznek voltak "kiugró" pontjai, nagy slágerei.

Eminem legutóbbi albuma a Recovery is úgy indult, hogy a 2009-es Relapse folyatása lesz, és Relapse 2 címen kerül a boltokba, végül mégis önálló címet kapott. Utólag nem is volt ez rossz döntés, hiszen a Recovery Eminem eddig egyik legsikeresebb albuma lett, számolatlan díjat hódított el, az első két kislemez a Not Afraid, és a Love The Way You Lie rongyosra lett játszva a rádiókban és világslágerek lettek. Bár már ennek is több mint három éve. Em' nagy visszatérése óta harmadik, összességében pedig a nyolcadik nagylemezét készül kiadni. A lemez a The Marshall Mathers LP 2 címet viseli, tehát ha korábban nem is, most már érkezik egy "folytatásos sztori" is. A cím, a borító, és az eddig bemutatott első kislemez a Berzerk, szóval minden jel arra mutat, hogy a repper valójában visszarepül az időben oda, ahonnan elindult, ami meghozta számára a világhírt. Valamelyest szakít a rádióbarát, popposabb stílussal (bár ezt most nem a rossz értelemben használom, a legutóbbi két lemez (is) igazi mestermű). A visszalátogatás a múltba szimbólum a borítón is markánsan megjelenik, hiszen gyakorlatilag egy az egyben megegyezik a feliratot leszámítva a 2000-res első résszel. Meg persze azt, hogy a 13 évvel ezelőtt még gondozott, takaros kis ház, ahol Eminem élt, 2013-ra elhagyatott, elhanyagolt, romos lett, és maga a főszereplő sincs rajta, hisz' ő már máshol jár...

A hivatalos megjelenés november 5. Az eddig hallottak és olvasottak alapján arra lehet következtetni, hogy Marshall Bruce Mathers III ezúttal sem fog csalódást okozni a rajongóinak, és azoknak, akik vevők az ilyesfajta zenére. Ha nem is lesznek olyan slágeres refrének, mint a legutóbbi korongon, alig ha baj, ha visszajön egy kicsit a "Stan-The Real Slim Shady-The Way I Am-Kim" vonal.